Blog

Az élelmiszerek címkéjén számos információ található, melyek egy része kötelező. A jelölési elemek feltüntetése a fogyasztók megfelelő tájékoztatásán túl a termék nyomonkövethetőségét és az élelmiszerbiztonságot is szolgálja. Gondoljunk például a tárolási utasításra egy fagyasztott vagy hűtött termék esetében, amelynek betartásával a vásárlást követően is biztosított a hűtési lánc, így az élelmiszer romlása elkerülhető a minőségmegőrzési időtartamon belül.

A) A 1169/2011 EU rendelet (IV. fejezet, 9. cikk) felsorolja az általános kötelező jelölési elemeket, melyeknek a halászati és akvakultúra-termékek címkéjén is szerepelnie kell. Ezek a következők:

-Élelmiszer neve

-Nettó tömeg / és töltőtömeg

-Minőségmegőrzési idő

-Különleges tárolási feltételek

-Gyártó vagy forgalmazó neve és pontos címe

-Felhasználási / elkészítési útmutató (amennyiben szükséges)

-Tápértékjelölés (egyetlen összetevőből álló termék esetében nem kötelező)

-Összetevők (nem kötelező, ha az élelmiszer egyetlen az élelmiszerrel azonos összetevőből áll.)

Az összetevők megadása kapcsán fontos megjegyezni, hogy az allergén vagy intoleranciát okozó összetevőket a fogyasztó számára egyértelműen ki kell emelni az összetevők listájában (például félkövér betűtípussal), valamint ezen összetevők esetleges nyomokban való előfordulásáról is tájékoztatást kell adni.

Másik lényeges dolog, hogy azoknak az összetevőknek, melyek szerepelnek a termék megnevezésében vagy a címkén bárhol utalás található a jelenlétükre vonatkozóan a mennyiségüket is kötelező deklarálni.

Amennyiben a termékhez hozzáadott víz a késztermék tömegének 5 %-át meghaladja, az élelmiszer nevében fel kell tüntetni, hogy a termék hozzáadott vizet tartalmaz.

Hozzáadott fehérjék esetében az élelmiszer megnevezésének utalnia kell ezen fehérjék jelenlétére és származására.

Ha a termék azt a látszatot kelti, hogy egy darab halból áll, miközben több darabból formázták egy darabbá, a címkén a következőt kell szerepeltetni: „darabokból formázott hal”.

Ki kell egészíteni a kötelező elemek sorát mind feldolgozott mind feldolgozatlan termékek esetében további három jelölési elemmel, melyet a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-89/108 számú előírása fogalmaz meg a gyorsfagyasztott termékek csoportjára:

-„Gyorsfagyasztott” kifejezés a megnevezés közelében,

-„Felengedtetés után a terméket nem szabad újrafagyasztani” mondat

-Tétel azonosítását lehetővé tevő megjelölés

B) FELDOLGOZATLAN halászati és akvakultúra-termékek (pl. gyorsfagyasztott alaszkai tőkehal)

Az általános jelölési elemeken (A. pontban felsoroltak) túl, további kötelező elemeket sorol fel a 1379/2013/EU rendelet (IV. fejezet, 35. cikk), melyek a következők:

-Adott faj kereskedelmi és tudományos (latin) neve

-Termelési módszer (pl …halászott …” vagy „… édesvízben halászott …” vagy „… tenyésztett …”)

-Kifogásra használt halászeszköz-kategória (1379/2013/EU rendelet III. melléklete)

-Halászati terület (tengeri halászatnál a FAO terület, édesvízi halászatnál az adott folyó/tó és ország neve, akvakultúra esetében pedig az adott termelő ország.)

Amennyiben az Atlanti-óceán északkeleti részén, a Földközi-tengeren vagy a Fekete-tengeren fogták ki a halat, jelölni kell az alterület és a körzet nevét is.

-Kiolvasztott” szó a megnevezés mellett (Kötelező, ha az értékesítést megelőzően fagyasztva tárolták és kiolvasztották az élelmiszert. Azonban, ha ez a korábban fagyasztott és kiolvasztott élelmiszer a késztermék összetevője, vagy ha a fagyasztás az előállítási technológia elengedhetetlen része, nem szükséges ez az információ.)

A 853/2004/EK rendelet előírja az azonosító jelölés feltüntetését, mely az EU területén ovális alakú jel (országkód, előállító létesítmény jóváhagyási száma és az „EC” jelölés), importált terméknél pedig az ország, valamint az előállító létesítmény számának megadása szükséges.

Végül a 1169/2011 EU rendelet előírja még az (első) fagyasztás időpontjának megadását is a feldolgozatlan halászati és akvakultúra-termékeknél.

C) FELDOLGOZOTT halászati és akvakultúra-termékek (pl. gyorsfagyasztott panírozott halrúd, tonhal konzerv)

Az általános jelölési elemeken (A. pontban felsoroltak) túl, a következők feltüntetése kötelező a feldolgozott termék-kategórián belül:

-Azonosító jelölés

-Származási ország, vagy eredet megjelölése, amennyiben ennek hiánya a fogyasztót megtévesztheti (Ha a termék származására utalás található a címkén, viszont a termék elsődleges összetevőjének ettől eltérő a származási országa, akkor meg kell adni az elsődleges összetevő eredetét is.)

-Kiolvasztott” szó a megnevezés mellett (Kötelező, ha az értékesítést megelőzően fagyasztva tárolták és kiolvasztották az élelmiszert. Azonban, ha ez a korábban fagyasztott és kiolvasztott élelmiszer a késztermék összetevője, vagy ha a fagyasztás az előállítási technológia elengedhetetlen része, nem szükséges ez az információ.)

Fontos megemlíteni, hogy amennyiben folyadékközegben hozzák forgalomba a terméket, akkor a nettó tömeg mellett a töltőtömeget is fel kell tüntetni.

Ha viszont a terméket glazúrréteggel, azaz jégréteggel bevonva hozzák forgalomba a nettó tömeg nem tartalmazhatja a glazúrréteg tömegét, azaz a nettó tömeg megegyezik a töltő tömeggel (csak hal tömege jégréteg nélkül).

A termék megnevezését és a nettó / töltő tömegét egy ugyanazon látótérben kell elhelyezni. Amennyiben a címke grafikája megjelenít a csomagolásban nem megtalálható összetevőket is, vagy bemutat egy az adott élelmiszerből elkészíthető ételt, javasolt „a kép illusztráció” vagy ehhez hasonló kifejezés szerepeltetése a grafika közelében.

A fent felsorolt jelölési elemek elmaradhatatlan része a halászati és akvakultúra-termékek címkézésének. A címkének jól olvashatónak és letörölhetetlennek kell lennie. Mindezek által teljesül a címkézés elsődleges célja, a fogyasztó elegendően részletes tájékoztatása, számára érthető módon.