Blog

Élelmiszerpazarlás

Az élelmiszer pazarlás globális probléma, a Föld minden kontinensén létező jelenség, ugyanakkor okai eltérőek. A világ fejletlen és fejlődő országaiban az ellátási lánc korábbi szakaszaiban, mint például a termelés, gyártás, feldolgozás során keletkezik a nagyobb mértékű felesleg, míg a fejlett országokban főként inkább a lánc végén, nagymértékben a fogyasztóknál, azaz a háztartásokban: 

- Az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezetének (FAO) 2011-es becslése szerint az évente megtermelt élelmiszer mennyiségének 1/3-a, azaz kb. 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül kidobásra.

- Az európai FUSIONS projekt becslése (2016) alapján az Európai Unió élelmiszerpazarlása évi 87,6 millió tonnára becsülhető, melynek 35%-a ered az élelmiszer-ellátási lánc vállalati szegmenséből, azaz a gyártóktól, feldolgozóktól, kereskedőktől. 

- Magyarországon a becslések alapján évente átlagosan 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. Ez fejenként összesen 180 kg-nak felel meg.

A FUSIONS definíciója szerint az élelmiszerhulladék az élelmiszerláncból eltávolított, tehát a kidobásra került élelmiszerek teljes mennyisége. Ebbe a kategóriába az elkerülhető és a nem elkerülhető élelmiszerhulladékok egyaránt beletartoznak. A FUSIONS nem tekinti élelmiszerhulladéknak az állatoknak odaadott élelmiszert, ellenben a komposztálás során felhasznált megmaradt élelmiszerrészek már élelmiszerhulladék kategóriába tartoznak.

Elkerülhető élelmiszerhulladék: eredendően emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, amely végül kidobásra került. Például megromlott joghurt, összefonnyadt egész gyümölcs, kidobott készétel. Az élelmiszerhulladékoknak ezen fajtája általában emberi gondatlanság eredménye. Nevéből is adódóan (miszerint keletkezése elkerülhető lett volna) ez a tulajdonképpeni élelmiszerpazarlás.

Nem elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra nem alkalmas állati vagy növényi eredetű élelmiszerrészek. Például: tojáshéj, csontok, banánhéj. Az ilyen hulladékok szükségszerűen keletkeznek az élelmiszerláncban.

Potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, azonban egészségügyi okokból (például rágási képesség romlása) vagy egyéni ízlés miatt kidobásra került. Például csirkebőr, kenyérhéj, almahéj.

Az élelmiszerveszteség és - pazarlás csökkentése háromszoros előnyt jelent az élelmiszerlánc minden szereplőjére nézve:

• enyhíti az éghajlatra, vizekre és földekre nehezedő nyomást;
• pozitív gazdasági hatással van a termelőkre, vállalatokra és háztartásokra;
• valamint több ember élelmezését lehetővé teszi az aktuálisan megtermelt élelmiszerrel.

Az élelmiszer értékes erőforrások felhasználásának eredménye, amely magas ökológiai lábnyommal rendelkezik, figyelembe véve az energiát, amelyet a termesztésbe, betakarításba, szállításba, előállításba, csomagolásba, tárolásba, kereskedelembe és előkészítésbe fektetünk. Az élelmiszerek pazarlásakor mindezt a befektetett energiamennyiséget pazaroljuk el.

Ennek kiküszöbölésére számos megoldás létezik. Mindközül egyértelműen a lehető leghatékonyabb és legegyszerűbb megoldás a pazarlás megelőzése, hiszen a feldolgozás minél későbbi lépésénél járunk, annál több befektetett energiát és értéket dobunk ki, tehát mindezt feleslegesen használtuk fel. A megelőzéssel a pazarolt élelmiszer további kezelésére fordítandó erőforrásokat, munkaerőt sem kell felhasználni. Helyette ezt az energiát más, értékteremtő folyamatokra lehet fordítani.

Tény, hogy a fejlett európai országokban a háztartások felelősek az élelmiszerhulladékok legnagyobb hányadáért, ugyanakkor a többi szektor jelenléte sem elhanyagolható. A felelősség közös. A többi élelmiszerlánc szereplő is közvetett hatást gyakorolhat a fogyasztói magatartásra: példamutató hozzáállásukkal, szemléletformáló kampányaikkal nekik is lehetőségük nyílik felhívni a figyelmet a probléma fontosságára.

Kis odafigyeléssel a megsemmisítendő élelmiszerek még menthető részéből elláthatóak lennének a társadalom azon tagjai, akik nem engedhetik meg maguknak rendszeresen, hogy élelmiszert vásároljanak.

Források:

• https://ec.europa.eu/food/system/files/2021-07/fw_lib_gfd_hun_guide_food-proc-retail-sect_hun.pdf
• https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1218772/maradeknelkul_utmutato_ELELMISZERIPAR_webes.pdf/580e6f4d-b9b9-4756-02ce-0481970c3e05
• kép forrása: https://www.geo.de/geolino/natur-und-umwelt/15901-rtkl-lebensmittelverschwendung-so-viel-wirft-jeder-von-uns-weg