Blog

A takarítás a mikrobiológiai, fizikai és kémiai veszélyek elhárításában játszik nagy szerepet. Ugyanakkor a nem megfelelő alkalmazása akár szennyezés forrása is lehet, ezért nagyon fontosak a hatékonyságot ellenőrző módszerek.

Gondoljunk csak egy vegyszer nem megfelelő öblítésére. Általában pH tesztcsíkkal azonosítható a takarítás során használt vegyszer jelenléte vagy megfelelő eltávolítása az öblített felületen.

Nagy veszélyt jelent az is, ha a tisztának vélt gyártósoron nem sikerült a legminimálisabbra visszaszorítani a kórokozók jelenlétét, és élelmiszer előállítás kezdődik meg rajta.

A klasszikus mikrobiológiai módszerekkel sajnos csak utólag lehet tájékozódni a takarítás eredményességről. A takarításellenőrzés lényege, hogy a gyártás csak akkor kezdődjön meg, ha megfelelő a tisztaság. Így, nem megfelelőség esetén lehetőség van egy ismételt takarítással elérni a kívánt higiéniát, ezután biztonságos termékeket állíthat elő az üzem.

Léteznek olyan készülékek, melyekkel pár perc alatt képet kaphatunk mikróbák jelenlétéről adott felületen. Működésük lényege, hogy felületi mintákból megállapítható az adott területen lévő ATP mennyisége, mely biológiai anyag jelenlétére utalhat.

A mintavételezés egy mintavevő tamponnal zajlik, melynek tároló csövében lévő reagens fogja elindítani a teszteléshez szükséges reakciót, amikor kapcsolatba kerül a felületről felvett mintával. A reakció során fény keletkezik, ezt detektálja, és fejezi ki számszerűen, RLU-ban a készülék. A minták megfelelőségének eldöntése nagyon egyszerű. A mérési eredményekhez bizonyos határértékek vannak megadva, mely értékek jók, kifogásolhatóak vagy nem megfelelőek lehetnek. A készülék által mért szám alapján egyértelműen eldönthető, hogy a tisztaság megfelel vagy sem. Ily módon takarítás után, azonnal tájékozódhatunk arról, hogy eredményes volt-e az elvégzett munka. Fontos, hogy az elmosott, tisztított kézi eszközök állapotát is felmérhetjük.

Azokon a helyeken, ahol kiderül, nem volt megfelelő a hatékonyság, adott gépen, továbbító szalagon, vagy bármely az élelmiszerrel kapcsolatba kerülő felületen, újra takarítást kell alkalmazni. Még ez az eset is költséghatékonyabb, mintha rossz mikrobiológiai paraméterekkel bírna az előállított termékünk.

Ezen felül a készülékek alkalmasak arra, hogy elmentsék a takarítás utáni mérések során kapott eredményeket. Így, ha kidolgozunk egy listát, kritikus mintavételi pontokról, később kiértékelhetjük az ezeken a helyeken kapott eredményeket, illetve akár grafikont is készíthetünk belőlük a készülékhez társított szoftver segítségével. Mindezek alapján messzemenő következtetéseket vonhatunk le arról, mely helyeken szükséges a jó eredmény eléréséhez egy nagyobb intenzitású felület kezelés.

Az azonnali eredményt hozó ellenőrzés azért is nagyon hasznos, mert segítségével feltérképezhető az egész gyártó vonal, illetve az összes felület, amivel érintkezik az élelmiszer.

 Beazonosíthatóak olyan helyek, pontok, ahol más területeknél nehezebben érhető el a mikrobiológiai biztonság. Ezeken a helyeken a vegyszerek számára hosszabb behatási idő, és/vagy gondosabb tisztítás szükséges a megfelelő hatásfok eléréséért. Ezen megfigyelések összegyűjtése a dolgozók oktatásánál mindenképp hasznos segítség lehet, de akár pontosítható a takarítási utasítás néhány része is. Az üzemspecifikus jó higiéniai gyakorlat kidolgozásához is nagy segítséget nyújtanak ezek az adatok, hiszen a kipróbált vegyszerek, takarítási módszerek után kapott eredményeket összehasonlítva, kiválaszthatjuk az üzem, adott vonal, vagy gyártási területhez legalkalmasabb és leghatékonyabb tisztítási módszereket. Egy átfogó, jól használható információhalmazt kapunk, mely a mindennapokban egy költség-, energia és anyaghatékony takarítást eredményez, sőt a környezet terhelését is csökkenthetjük, ha nem végzünk plusz felesleges takarításokat, csak egyet, ami jó eredményt ad.

Nagyobb takarítások után is érdemes a gyártósort feltérképezni.

Sok helyen meglepődve tapasztalhatják, hogy egy-egy alaposabb takarítás után mégis előfordulnak rossz mikrobiológiai eredmények. Ennek mélyebb oka van.

Az erősebben kopott felületek, vízköves, lerakódásos helyeken váratlan mikrobiológiai veszélyek léphetnek fel, egy nagytakarítás, vízkőoldás alkalmával. Abban az esetben, ha például egy vízköves felületet alapos, intenzív tisztításnak vetnek alá, a vízkővel együtt olyan mikróbák is felszabadulhatnak a felületekről, melyek addig biofilmeket alkotva vagy mikrorepedésekben voltak jelen mintegy észrevétlenül „megbújva”. Ezesetben érdemes újra takarítani, hogy a megbontott felszedett részeket teljesen eltávolítsuk a rendszerből, ekkor pedig kifogástalan eredmények születhetnek.

Így érhetjük el legkönnyebben azon célunkat, miszerint megteremtsük a lehetőséget a biztonságos és minőségi élelmiszerek előállítására.